– Helló. Szabad ez a hely?

– Persze, üljön csak le, szerencséje van, mindjárt kezdődik a rituálé.

– Hát igen, nem maradnék le a fiam ölési próbájáról, hisz ezzel válik felnőtté a törzsben

– Bizony nagydolog ez nekünk, apáknak. Csak nem a maga fiának is ez lesz az első?

– Neeem… már megölte pár kistestvérét kődobálás közben, meg a kutyát.

– Jaj… részvétem.

– Hát igen hiányzik is az az eb, meg akartam büntetni, de a vajákos szerint nem szabad.

– Na igen, ő mindenre tudja a választ, csak sajnos ugye nem mindent tud gyógyítani, gondoljunk bele, mi lett Halgottal, a férfiassal.

– Halgot, a lányhangú lett, emlékszem.

– A sámán se tudta rendbe tenni, de azóta is gyógyítja a feleségét, hogy jobban viselje a szomorúságot, és meglepően boldog mostanság.

– Ha valakiből esténként a sámán kiűzi a démont…

– Szóval démont űz! Nem értettem, miért sikoltozik így az az asszony esténként.

– Persze havonta egyszer minden asszonnyal megteszi.

– Szegény Halgot, akkor is… ezek a mai civilizáltak nem tudják, hogy érdemes fogadni egy fosztogató csapatot.

– Úgy van! Miféle világba lépnek majd így a fiaink, már tisztességesen agyon se lehet verni valakit egy bunkósbottal, mert fémvértjeik vannak!

– Múltkor is viszem a fiamat útszéli rablásra, és erre a lovaskocsiban csak egy fémember ült valami puha sárga fémkalapban! Simán össze tudtam törni! Még színes köveket is rakott bele!

– őrület… én meg hozni akartam egy bundát az asszonynak a városból, amikor bevettük azt, de minden elégett valami fura rosszízű piájuk miatt, amit égetnek üvegburkokban…

– Igen! Erről hallottam is, olajlámpának hívják, azt hiszem. Mi lesz a következő? Meggyulladó por? Lovatlan kocsik?

– Ki tudja… hé nézd, elindult a próba!

– Na végre! Várj nem értettem… mik is a küldetések?

– Leinni magadat egy hordó sörrel, megverni az elrabolt mágust és lefektetni egy szűz asszonyt.

– Ó… ott is a fiam!

– Miért imbolyog így?

– Nagyon izgult, és én adtam neki előtte egy kis italt. Ki hitte volna, hogy nyolc hordót nem bír ki?

– Mai fiatalok, mindig csak a barlangrajz… de elindult. Megvan… elkezdett inni. Egészen jól megy neki, ahhoz képest, hogy eredetileg azt a követ nézte hordónak mellette. Na, megindult a nők felé. Gondolom nem gond, ha felcseréli a sorrende… hoppá mekkorát ütött. Hé, ne sírj… jövőre is megpróbálhatja józanul… uhh mekkorát adott neki… miért sírsz?

– Tőlem tanulta. Olyan büszke vagyok rá.

– Ja akkor az ott melletted a feleséged, és nem egy nagyon szétment bőrgyűjtemény!

– Hát igen, de nézd, talán megjött az esze! Vetkőzni kezdett! Hééééé… mit csinál a varázslóval! Ne!

– Huuu… hát két próbát megcsinált… megvolt a hordó és a szüzesség…

Szólj hozzá te is!

Kategória: Alkotások